Aztán februárban a hó is megérkezett, nagy örömünkre. Lehetett szánkóval oviba menni. Hóembert sajnos nem tudtunk építeni, mert nem tapadt a hó, de Csenge nagy-nagy örömmel fogadta így is a névnapi ajándékát Fagy Jancsitól.
Kiszaladt az udvarra, ujjongva: "Hujjá, hujjá, esik a hó!!!"- És beledőlt, betemette a lábacskáit, ugrált benne.
Aztán lassan elolvadt, mi pedig már a tavaszra készültünk.
Az ovis farsangon, február 23-án Csenge Tigrisnek öltözött.
Még nem is jártunk oviba, ő már akkor mondogatta, hogy tigris lesz farsangon. Gryllus Vilmos Tigris-dalát hallgattuk egyfolytában.
Felvette otthon is kis jelmezés és csak pörgött-pörgött.
Aztán eljött a farsang napja, jelmezben ült a babakocsiban, ahogy toltam az oviba. És most cseppet sem tartott az ugatós kutyáktól: rájuk morgott!
A farsangon pedig meglátta őt Gergő, az énekes bácsi, és persze elénekelte a Dalt.
Csenge-tigris a sok táncbaan elfáradt és zavartalanul lefeküdt pihenni.
A mulatság végén kivonultunk, szalmabábut égettünk, a gyerekek csörgőztek és énekeltek, így kergették el a telet. És láss csodát: a köd mögül kisütött a napocska!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése