Az idei nyár kicsit más volt, mint szokott. Leginkább abban, hogy jobban becsültük. Még jobban vártuk, mint szoktuk, és egy kicsit mindig ott volt a háttérben egy apró félelem: most itt lazázunk, de vajon meddig lehet.
Nem tudom, hogy most akkor az van, hogy "életünk mindörökre megváltozott", vagy visszatérnek a dolgok végül a rendes kerékvágásba.
Az egyelőre alap, hogy buszon, boltban maszkban vannak az emberek. Máshol- egyénileg változóan. A maszkviselés és a koronavírusról való vélekedés vallásos jellegű hitvitákat generál, vagy éppen ugyanúgy tiszteljük a másik véleményét, mint hitéleti ügyekben.
Na de nézzünk egy kicsit vissza
A tavasz végig digitális oktatással telt, amiben rengeteg volt a jó, de ami igazán kimerítő is volt.
A tanév végén azért megtartották a Waldorf Olimpiát az ötödikeseknek, aminek nagyon örültünk, és ami vegyes szájízt hagyot bennünk, bár az mindenképp klassz, hogy Mira azt mondja összegzésképp: "Örülök, hogy megcsináltam.
Az Olimpia után aztán megkezdődött az Igazi Vakáció!
Elég erősen kezdtünk: Mira apukájával már tavasszal kiterveltük, hogy egy jó kis welness-szállodázás lesz az ajándék, szaunával, élményfürdőve. De tavasszal sajnos ezt halasztani kellett, most viszont belevetettük magunkat a kényeztetésbe és elvonatoztunk Miskolctapolcára, a Calimbra Wellness Hotelbe, ami rettentő jó ajándéknak bizonyult (mindkettőnknek :))).
Amellett, hogy a szállodában minden szipi-szupi volt, egy napot a Barlangfürdőben töltöttünk, ami a legklasszabb fürdő, ahol valaha jártunk. Mindenképp visszatérünk még!
Mira a Tihanyi klánnal is nyaralt egy nagyot, mint rendesen, de most ki kellet thagyniuk a tavaly bevezetett és szeretett Horvátországot, ezért tettek egy nagy kört és jártak a Tiszán, Tihanyban és az Őrségben is.
Tihanyba nekünk is vissza kellet térnünk- így írom, hogy "kellett", mert a név kötelez és Mira azt mondta, hogy nem, nem lesz unalmas kétszer is Tihanyban nyaralni. És mi meint a strandon laktunk a jóáras szállásunkon, és remekül lazultunk a remek időjárásban.
Ültünk félbevágott Trabantban
Ellátogattunk a Barátlakásokhoz (itt akarunk lakni- álmodoztunk erről egy jót, hogyan építenénk fel egy önfenntartó közösséget)
Természetesen nem maradhatnak el a naplementés Balaton-képek a mólóról
...és sétahajózni is elmentünk Füredre a naplementébe.
A hajózáson túl nagyon klassz volt a füredi esti séta, oda is vissza fogunk még térni, úgy tervezzük, hogy egyszer nem a csendre hajtunk majd, hanem a nyüzsgésre.

... de most még inkább a nyugalomé volt a főszerep
Mira tavaly rettentő jól érezte magát a Gomboszi-táborban a Mecsekben, de ezt az idén az utolsó pillanatban lemondták, mert Mecseknádasdon többen koronavírusosak lettek. Így nekünk maradt a kicsit kibővített kempinges nyaralás. Tavaly egy holland házaspár kempingjében töltöttünk pár napot (Máré Vára), az idén angolok voltak a házigazdáink egy koppányszántói kempingben. Itt medence is volt, és nagyon barátságos fogadtatás, jó beszélgetések, vendég alig, magyarok csak mi... nagyon jól éreztük magunkat, visszatérünk!
Volt a nyáron még rókás kalandunk is itthon, a kertben....
És staycation-üztünk Vimaláékkal.
A Dorogi strandolás nagyon klassz volt, de maga a hétvége nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Mirával aztán nagyon jó volt átbeszélni sirámainkat :)
De a legjobb a végére maradt: kétségbeestünk, hogy mindjárt kezdődik a suli, hogy még csak modt kezdődött, de mindjárt vége van a nyárnak... Ezért szerveztünk egy utolsó, csodálatos hétvégét magunknak: Ebben szerepelt Lora meglátogatása, aki most 3 hónapos és Mira első full extrás unokatesója és a legcukibb baba teljes e világon.
Aztán Mira kérésére pár órát a gödi Homokszigeten töltöttünk, végül pedig még a Mirához hasonlóan Harra Potter-rajongó Zazusékhoz is el tudtunk látogatni egy órácskára, mielőtt továbbutaztunk volna Szentendrére, ahol a Pap-szigeten vertük fel sátrunkat. Bár a kemping unalmas volt, de a célnak megfelelt, mi pedig innen kiindulva nekieshettünk Szentendrének!
Itt épp egy művészeti fesztivál zajlott, mintha csak nekünk szervezték volna.
Találtunk egy JapánKert-et is, ami szintén szerelem volt első látásra.
Kirúgtunk a hámból, és étteremben ebédeltünk- egyik nap indiaiban, aztán görögben.
Még egy jó kis fürdés a Dunában, és készen is álltunk az új tanévre (ez nem igaz, de már egy hét elment belőle, és kezdünk belerázódni).
Nyakában a Tihanyban beszerzett buddhista medál.
Nagy tapasztalat volt ezen a nyaraláson, hogy milyen jó kilépni a komforzónánkból. Bár Mira leginkább csak a kempingben pihent volna szombaton (telózás-pancsi programmal), mert keveset és rosszul aludt, sikerült meggyőznöm, hogy adjunk egy esélyt ennek a Szentendrének, mert a fáradtság így is úgy is velünk lesz, de én ifjúkoromból úgy emlékszem, hogy ez egy iegn jó hely.



























Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése