Némi hezitálás után felkerült a játszószoba ajtaja fölé. A habozás amiatt volt, hogy vajon nem találja-e majd Csenge ijesztőnek.
Nos, röviden: nem. Ébredés után ránézett a minap, és lelkesen vigyorogni kezdett. És ez azóta is így van: fel-felnéz az álarcra és mosolyog, mászik a hasamra, nyújtja a kezét, hátha úgy eléri...
Elkezdtem gondolkodni, hogyan szólítsuk ezt az új cimborát, hiszen az nem hangzik túl jól, hogy "Pá-pá álarc" vagy "Szia szellem". És akkor rájöttem: Mukinak hívják. Muki az új haver.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése