Az első Dunakanyar Babahordozós Klub alkalmával is alaposan szemrevételezte a mosható pelusokat a kislányom. Roppant jól érezte magát egyébként, többször a szívbaj jött rám, ugyanis ő vidáman elnégykézlábazott a kis cimborákkal ide-oda, én meg csak szaladgálta, hogy hol a kicsi lányom. Nagyon örülök ám neki, hogy ilyen jól elvan ezekben a helyzetekben. Van ám még dobozunk:
Hol van Csenge?
De az embernek nem járhat mindig csak a játékon az esze. Fontos, hogy adjon magára.
Megvan a hordozó, 
megvan a baba... 
Valam(k)i apróság még mintha hiányozna
a sétához... Megvan, ő az! 
De vajon mit hadonászik körülöttem a kezével, mikor én csak békésen állva-hintaszékezek egyet?
De vajon mit hadonászik körülöttem a kezével, mikor én csak békésen állva-hintaszékezek egyet?Lehet, hogy ebben is mehetnék sétálni a kendő helyett? 
Most meg mit néztek olyan megrökönyödve? Ti nem szeretitek a 70%-os, minőségi étcsokoládét?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése