Sokszor megkapom a kérdést, hogy "Na, és mit tud már a baba?". Általában csak hebegek-habogok, mert nem tudom, a kérdező hol tart Csenge fejlődésének követésében, mi neki az újdonság. És van, amikor pontosan tudja, hogy mondjuk mászik a kisleány ezerrel, mindenhova, és feláll, mindenhol, és magyaráz, mindent (csak mi még nem értjük). És ehhez képet mit mondjak? Mert minden pillanat egy csoda vele, nincs olyan óra szinte, hogy meg ne lepne valami újdonsággal, de ezek nem feltétlenül olyan dolgok, amiket egy kérdezőnek táviríti stílusban elő lehet adni. Másrészt meg olyankor alapból nem jut eszembe semmi a csodákból.
Leírok hát párat, a teljesség igénye nélkül, aztán majd lehet, hogy bővítem még. Kicsit eklektikusan.
Ha valamit szeretne, arra mutat, és mondja, hogy "Ö,Ö!" Mosolyból- szájgörbülésből látni, hogy eltaláltuk-e, mire mutatott. Nagyon hatékony egyébként.
Nagy kedvencek a kulcsok. Nagyitól kapott egy saját kulcscsomót is- innentől ez sajnos nem is annyira érdekes...
Nagyon jól látható a visszajelzéseiből, hogy megérti, amit mondok, és reagál. Nevet a poénokon- ha mi is. Nagy szájjal, hangosan kacag, ha mi is :D. (Én lányom)
Tegnap reggel felült az ágyban, és lefuttatta a mittudok-programot: tapsi-puszicuppantás-babafülemutatás-mamaorramutatás-pápá.
Nagy kedvenc a bújócska. Tegnap a szekrényajtón levő nagytükör segítségével bújócskázott a tükörben található babával.
A vetkőzésben tevékenyen részt vesz. Ha kihúzom az egyik kezét a pólóból, akkor a maradékot ő leveszi- esetleg kis segítséggel. Felvenni is próbálja a szebb ruhadarabokat, ez általában a fejére, feje mögé rakásban nyilvánul meg. Nyakláncot jól fel tudja venni.
A lépcsőmászás a legnagyobb mozgásmutatvány mostanság, a kedvenc felnőttedző mószer. Átmegyünk nagyiékhoz, és már mutatja is: "Ö,Ö"- és ezúttal nem odahozni kell valamit, hanem őt letenni, és megindul a lépcső felé, majd fel rajta. A minap kipróbáltam: nem mentem utána, ahogy elindult a lépcső felé. Leült az aljában, és addig várt-mutogatott-ööö-zött, míg nem álltam fel, amely pillanatban már indult is az alsó lépcsőfokra.
Tornádó is lehetne a tömör leírása a legújabb, immár szinte tökélyre fejlesztett játékmódszernek. Amerre Csenge elhalad, utána bizony jól felismerhető az útvonal. Minden le a földre, ki a dobozból, elő a szekrényből. Vidáman-büszkén mosolyogva néz rám, miközben lepakolja, ledobja a dolgokat. A minap el volt foglalva valamivel a fürdőszobában, gondoltaam, itt az alkalom, hogy visszapakoljam a törülközőket a polcra. Meglátott, felcsillantak a szemei, szinte hallottam, hogy "Juj, de jó, most törülközőset játszunk, anya?"-és már tepert is hozzám,és húzta le éppen felrakott építményemet, és lelkesen vigyorgott rám közben, de jó együtt mókázni. És tényleg jó :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése