Hát igen, sokszor mondogatjuk, hogy Csenge életének bő két évében már többször aludt szállodában és evett étteremben, mint mi 20 év alatt összesen. De ugye más idők voltak...
És rettenetesen élvezem, hogy élvezi ezeket a kis "kalandokat"!
Mikor megérkeztünk a szállodába, bevetette magát a szobába és másfél óráig csak rakosgatott, pakolgatott lelkesen, kiosztotta, ki hol alszik, belakta a tér minden zugát.
A folyosókon ujjongva.sikongatva közlekedett, az étteremben élmény volt minden étkezés. Bár a Balatont hidegnek találta (tényleg az volt), azért óvatosan bemerészkedett. De jobban tetszett neki a szálloda benti gyerekmedencéje.
-És milyen volt a Balaton, Csenge?- kérdezte a nana, mikor hazaértünk.
-Hideg. De anya belemártott.- Nem lehetnek titkaim. Nem gondoltam, hogy a vízzelbarátkoztatós (sikertelen) próbálkozásom így megmarad benne. Főleg, hogy aztán ő is belesétált, magától...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése