Mikor Csenge Mira elindult, hogy megtekintse ezt a világot, kapott egy növényt, hogy majd együtt nőjenek. Egy mogyoróbokrot ültettek neki szerető kezek.
Történetek, gondolatok róla és tőle, tapasztalatok, amiket együtt szereztünk.
2012. október 21., vasárnap
Hiányzik az oviból
Volt már olyan, hogy a Nanával állatkertbe kellett menni, ezért Csenge nem ment oviba. De betegség miatt még nem volt távol- egészen pár héttel ezelőttig, mikor is egy kedd reggel menni kezdett a hasa. Ment, mendegélt, végül itthon maradtunk. Ennyi miatt sose vittem orvoshoz, de most kénytelen voltam, hogy igazolja munkahelyi távollétemet. Elmentünk hát délután Vecserka doktorhoz, bár a leányzónak már kutya baja sem volt. És kiírt minket egész hétre. "Mert nem ennyiből fog ez állni"- mondta, "lehet, hogy még a jövő hét is...". Csenge szerdán már teljesen jól volt. Diétáztattam azért még péntekig, csináltam egy szuper kis gyógy-levest répa-krumpli-rizs-csirkehúsból, meg persze most különösen sokszor fordult a manna-gyógyitalához...
Viszont az egész hét gyógykúra volt mindkettőnknek: Vikivel, Zazussal és Lénával nosztalgiáztunk (na jó, Léna új adalék ebben, ő anno még max. a pociban volt velünk), sétálgattunk kedvünkre sokat.
Péntekre aztán úgy döntöttünk, átsétálunk a gyerkőcökkel a Homok-szigetre.
A Duna medre ezen a részen most jól járható, némi sárral a cipőnkön megúszhatjuk az átkelést.
De a gyerekek mást gondoltak: minek átmenni, mikor itt a buli.
A lenti filmecske néhány perc abból a másfél órából, amit a "Dunában" töltöttünk az aprónéppel.
Annyira rettenetesen, elmondhatatlanul csudajó volt mindannyiunknak!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése