Vimala

-Pénteken, amikor az udvaron voltunk a gyerekekkel, én ültem egy padon. Egyik oldalamon Csenge, a másikon Vimala. Átnyúltak egymás felé és az ölemen megfogták egymás kezét. Elkezdtek arról beszélni egymásnak, hogy ők mennyire jó barátnők. Aztán dalra fakadtak. Énekeltek arról, hogy az ő barátságuk örökre megmarad, hogy bármit hoz a jövő, ők szeretni fogják egymást. Szeretetük aranyszála nem szakad el sosem. Hol az egyik énekelt, hol a másik, egymásnak adták a rögtönzött dal fonalát.

Annyira megható és meghitt volt, hogy amikor jött egy-egy gyerek hozzám valami miatt, elküldtem, hogy ezt most a másik óvó nénivel beszélje meg.
Az óvodai barátságokról nem gondolom, hogy hosszú életűek. Most azonban az az érzésem, hogy ez itt most az, ami megmaradhat, ami örökre szóló barátság lehet. Vigyázzatok rá, anyukák.- mondja Erika óvó néni egy délután.